Elveszítettük A-csoportos szüzességünket, is...

2009.10.19. 18:55 | SujtolegBrigad | komment

És eljövé vala az Úrnak 2009. esztendőjének 10. hava. Azaz elkezdődött a bajnokság. Az eredményről szerintem mindenki mindent tud, mivel egy kicsit megkésve frissítjük az oldalt.

Október 3-án szombaton indultunk 13-an Paksra. Brigádtagok és külsősök vegyesen. Nem volt zökkenőmentes az utazás leszervezése, sőt kifejezetten gázos volt ezért a jövőben érdemes lenne leülni és tisztázni pár dolgot mert ez így nem lesz működőképes.
 
Szóval 13-an vágtunk neki az első A csoportos utunknak, egyből a tavalyi bajnok otthonába. Az út hosszú volt, de szerintem viszonylag gyorsan eltelt (legalábbis a sopronihoz viszonyítva). Meglepően kevésszer áltunk meg a természet hívó szavára hivatkozva, de volt lehetőség pótolni megcsappant készleteinket. Meg ugyebár fogyasztottunk is bátran, óvtuk magunkat a kiszáradástól mert nincs rosszabb egy dehidratálódott szurkolónál! Kb. ezzel telt az út. A vége felé már nótázgattunk is.
 
Megérkezénk vala Paksra. A városból sokat nem láttunk, még csak inni sem álltunk meg, egyből mentünk a csarnokba/büfébe. A jegyárak megegyeztek a hazaival. Viszont nekem személy szerint feltűnt hogy ott sincs kolbászból a kerítés. A csarnokuk talán kisebb mint a miénk, ugyanúgy kisasztalról árulják a jegyeket, ugyanúgy egy büfé van, nincs telt ház (nagyon nincs) és valahogy tévéből teljesen más az egész. Kivéve a csapatukat. Erősebbek voltak, jobbak voltak. Egy félidőt álltuk a sarat becsülettel aztán szétestünk. Ez van. Tudtuk hogy ez lesz, erre mondják hogy papírforma. Küzdöttek a srácok, kicsit talán sok volt a reklamálás, de nálunk szerintem mindig több a reklamáció.
Szurkolás. Már megérkezéskor láttam egy két furcsa tekintetet. Klasszikus "B+ ezek lejöttek onnan fentről szurkolni" arckifejezés volt. Kicsit azért jólesett na :D
 
A meccs alatt érződött a szezonkezdet, meg ugye 13-an voltunk, abból két jányka, akik még hozzánkcsapódtak az utánpótlásból, de ugye nekik ciki a szurkolás, úgyhogy csak ültek. 
Szóval kiraktuk a drapikat, bekészültünk a felirattal is amit a héten nyomtattam az adófizetők pénzén. Nem sumákolom el azt sem hogy igen, elk*tam nem kicsit. Fordítva tartottam a két betűt. Az ottlevőkkel megbeszéltem, bocsánatot kértem, túlparáztam a dolgot és hibáztam. Aki meg nem volt ott és utazott velünk az vagy elfogadja a hibát vagy legközelebb lehet jönni velünk és segíteni. Elnézést az összes brigádostól ha ez támadási felületet jelentett  a csoportunknak. Én is csak ember vagyok...
 
Szóval szurkoltunk, szurkoltunk. Szurkolgattunk. A jól bevált rigmusok, dallamok. Néha halkabban, néha összálltunk ahogy kell. Megpróbáltunk egy két újabb dallamot is bevetni, felemás sikerrel de hát előbb utóbb ezeket is be kell járatni.
Velünk szemben (fizikailag jobbra tőlünk, azaz semmi hivatalos elkerítés, szembeszektor, vészkijárat miegymás...) az Atomic Boys. Nos hát nem nyomták rosszul, kicsit hasonlóak vagyunk szerintem, ők sincsenek több százan, de azért többen voltak mint mi. Szerintem amúgy pariban voltunk velük, hallattuk a hangunkat, néha meg is hallgatták mi a francot kiabálunk. Amikor a csapatunk már megúszott akkor pedig tudatosan próbáltunk Smalldottal hajtani a szurkolást, a fő szempont az volt hogy végig kitartsunk és akkor is odategyünk magunkat ha csak mi (vagy a környékünkön ülők) halljuk magunkat. 
 
Összességében szerintem nem vallottunk szégyent (a betűcserét leszámítva, JEHOVA), és a csapat is helytállt. Én legalábbis úgy érzem ami bennünk volt, azt kiadtuk magunkból.
Külön jólesett (és fura is volt) hogy a végén az Atomic Boys tagjai megköszönték, hogy eljöttünk és külön köszönték hogy végig kitartottunk. Úgy vettem ki, (persze lehet tévedek) mintha ez a hazaiaknak valamiféle megtiszteltetés lenne. Többen megtapsoltak, lepacsiztak velünk. Beindult a sálcsere, Smalldot-ot megütötte a meleg és előző este biztos sokáig tanult, így balga módon elosztogatta a sálját. S. Attila pedig egy AB sálra cserélte. A csarnok előtt még dumálgattak velünk, elemezgettük mi történt, majd azzal váltak el hogy kapjuk el a Szolnokot. Hááát az még kicsit erős szerintem de Nyíregy, Deke meglehet. Ebben maradtunk és indultunk hazafelé. Hazafelé már lementünk Alfába és relaxáltunk, meg ugye megbeszéltük a Brigád dolgait és a közelmúltban történteket, valamint a lányok kibeszélték Kiss Karcsit :D További infóért keressétek a jelenlévőket.
 
 
Következő túra a Falco-hoz lesz. Ennél jóval több kell létszámban. Gyertek minél többen!!!
 
 
HAJRÁ SESE!
 
                                                                                                      R.G.

A bejegyzés trackback címe:

https://sujtolegbeszamolok.blog.hu/api/trackback/id/tr481461317
süti beállítások módosítása